A bankrabló (Der Räuber)

Mindenki tegye a szívére a kezét, és mondjon egy kortárs osztrák filmet!... Na ugye!

Pedig itt van ez A bankrabló (Der Räuber, r: Benjamin Heisenberg, 2010, 96 min), amelynek a története nemcsak, hogy izgalmas, de még valóságos is: Johann Kastenberger, avagy "Puskás Ronny" osztrák maratonista bankrabló volt, aki 1988-ban halt meg üldözés közben. A film első része lélegzetelállító és nyaktörő tempóban mutatja be filmbeli alteregójának, Johann Rettenbergernek a bécsi maratonon aratott győzelmét és a sorozatos bankrablásait, majd a második részben sötét, egzisztencialista stílusban feszegeti a főhős lelki problémáit és indítékait.

Egy korábbi rablás miatt töltött börtönbüntetése során Johann Rettenberger (Andreas Lust) megszállottan fut a fogházban, de felügyelőtisztjének bevallja, hogy már nagyon unja a börtönudvaron rótt köröket. A frissen próbaidőre bocsátott Rettenberger elkezd edzeni a közelgő bécsi maratonra és szorgalmasan jár a munkaközvetítőben tartott órákra, ahol találkozik korábbi barátnőjével, Erikával (Franziska Weisz), aki szociális munkásként dolgozik.

Ám rablóból csak a közmondásban lesz pandúr, Rettenberger nem tudja feladni korábbi hobbiját, és újra nekiáll szisztematikusan bankot rabolni, amelyet láthatóan legalább annyira az akciót követő üldözés okozta adrenalin-spricni motivál, mint maga a nem kevés zsákmány.

Miután azonban egy hegyi maratont követően a győztesnek kijáró serleggel mindenfajta teketóriázás nélkül agyoncsapja a helyszínre nyilván kilátogató próbaidős felügyelőtisztjét, elkezdődik a valódi hajsza: előbb elkapják az sógor kommandósok, majd antihősünk megszökik a rendőrségről is, s ezt követően már több mint 350 (!) otrák rendőr liheg a nyomában helikopterekkel megtámogatva. Ennek a filmnek csak egyfajta vége lehet, és mégsem az történik, amire mindenki gondol, s még csak nem is az, ami a való életben történt. A film a 2010-es Berlini és New York Filmfesztiválok hivatalos meghívottja volt.