2011. október 8., szombat

Fredericksburg, VA

Hétvégi kirándulásunk az amerikai fővárostól macskaugrásnyira, egyórás autóútra fekvő Fredericksburg történelmi városába vitt bennünket, amely nagyjából félúton található Washington, DC és Virginia állam fővárosa, Richmond között. A várost II. György király fiáról, Frigyes walesi hercegről nevezték el, számos utcája viseli az akkori brit királyi család tagjainak a nevét.
Fredericksburg, 1863

1781-ben jegyezték be önálló bírósággal, tanáccsal és polgármesterrel rendelkező kisvárosként (town), 1879-ben független nagyvárosi (independent city) rangot kapott. 24 ezer lakosa a Rappahannock folyó partján él, és már a gyarmati időkben is jelentős dohánykereskedő település volt.
Unionista csapatok a lövászárokban a második fredericksburgi csata előtt 1863. májusban

A polgárháború (1861-1865) idején az unionisták fővárosa (DC) és konföderalisták fővárosa (Richmond) közelsége miatt Fredericksburg két nagy csata színhelyeke is volt (1862. december 11-15. és 1863. május 3.), amelyek nyomait ma nemzeti hadtörténeti park őrzi. Évente közel másfél millió turista keresi fel a várost és a közeli csaták színhelyét.
 Sebesült unionista katonákat ápolnak Fredericksburg mellett 1864. májusban

Monroe Hall, a Mary Washington Egyetem főépülete

A Mary Washington Egyetem (UMW) és annak kórháza George Washington tábornok édesanyjának nevét és emlékét öregbíti, aki élete egy nagy részét a városban élte fiával, a későbbi első elnökkel együtt, aki gyerekkorát töltötte itt. Az UMW állami egyetemet 1908-ban alapították, 1944-ben a charlottesville-i University of Virginiához csatolták, és csak 1972-ben lett önálló főiskola, 2004-től pedig a mai nevén egyetem. 2011-ben mintegy 5.200 hallgatója volt.
A Kenmore ültetvény, George Washington nővére, Betty és férje, Fielding Lewis otthona

A város további híres polgára volt még Hugh Mercer és George Weedon, az amerikai függetlenségi háború (1775-1783) két tábornoka, valamint James Monroe későbbi ötödik amerikai elnök, akinek nevét az első elnöki doktrína őrzi, amely szerint "Amerikai az amerikaiaké", kívül (értsd: az Atlanti-óceánon túl) tágasabb. Thomas Jefferson itt vetette papírra a virginiai vallásszabadságról szóló statútumot, amelyet élete három főműve egyikének nevezett, amint az monticellói birtokán fekvő síremlékén is olvasható.
 Fredericksburg vasútállomása

Nincsenek megjegyzések: