2008. július 24., csütörtök

Liberté, Égalité, Électricité

Na most, engedtessék meg, hogy egy hangyafülnyi spéttel finoman bemutassuk, hogyan is telik az ámerikái fővárosban a nagyközönség számára is nekifutásból megnyitott gall misszión a katórz zsüjjé, vagyis a francia nemzeti ünnepi nagy zabálás (La Grande Bouffe). Szándékosan nem azt írtam, hogy "francia nagykövetség", mert egyrészt szóismétlés lenne, annál meg szarvasabb hibát nehéz lenne elkövetni az magyar nyelvben (leülhetsz, egyes!), másrészt meg nehogy baj legyen belőle. Megüssem a bokám. Vaj legyen a fülem mögötti kispolcon.
Szóval, mivel ilyenkor a frank követi szakács és kuktái ugyancsak kitesznek magukért (hajrá, Csmozi!), odateszik magukat, erőn felül teljesítenek, sőt (ajaj), kifőznek valamit, a wáshingtoni nyájas olvasó lakosság meg ezt jól megneszeli, és felülreprezentált módon letámadja mondott intézményt, és, hát, eleinte még udvariasan, később azonban egyre kevésbé diszkréten, végül ellentmondást nem tűrően, John Wayne-t és Kevin Costnert megszégyenítő határozottsággal - fogyaszt.
Miszerint fal, zabál, kajál, burkol, takarmányoz, csipeget, tunkol, nassolgat, tol egy quiche-t, tömi a majmot (e: mazsom), élelmezi enmagát, all in all, eszik. Ils mangent, mert ha számba vesszük (hoppá! amikor a szöveg önmagát írja, ugye, E-momentum, lásd még a Kőműves Kelemenben: napról-napra a fal), hát, sokan voltak.

2008. július 11., péntek

A Függetlenség Napja

Az idei július 4-i tűzijátékhoz idén a zenei aláfestést a zongoránál Jerry Lee Lewis biztosította, többek között.
Aki esetleg még soha életében nem olvasta volna az amerikai függetlenségi nyilatkozatot, az most megteheti, öt perc az egész, és igazán veretes szöveg, a fordítás Vecseklőy József munkája. ("Ne röhögj, ez a neve!")

AMERIKA TIZENHÁROM EGYESÜLT ÁLLAMÁNAK EGYSÉGES NYILATKOZATA.

Amidőn az emberi események sodrában szükségessé válik egy nép számára, hogy feloldja azokat a kötelékeket, amelyek egy másik néphez fűzték, és elfoglalja a föld­kerekség Hatalmai között a Természet Törvényei és a Természet Istene által részére kijelölt különálló és egyenrangú helyet, akkor az emberiség ítélete iránt érzett illő tisztelet megkívánja, hogy kinyilatkoztassa azokat az okokat, amelyek a különválásra késztették.
Magától értetődőnek tartjuk azokat az igazságokat, hogy minden ember egyenlőként teremtetett, az embert teremtője olyan elidegeníthetetlen Jogokkal ruházta fel, ame­lyek­­ről le nem mondhat, s ezek közé a jogok közé tartozik a jog az Élethez és a Szabad­sághoz, valamint a jog a Boldogságra való törekvésre. Ezeknek a jogoknak a biztosí­tá­sára az Emberek Kormányzatokat létesítenek, amelyeknek törvényes hatalma a kor­mány­zottak beleegyezésén nyugszik. Ha bármikor, bármely Kormányforma alkal­mat­lan­ná válik e célok megvalósítására, a nép Joga, hogy az ilyen kormányzatot megvál­toz­tassa vagy eltörölje, és új Kormányzatot létesítsen, olyan elvekre alapítva és hatal­mát olyan módon szervezve, amely jobban védi Biztonságát, és jobban elősegíti Boldogulását. A józan ész azt kívánja, hogy a jól bevált Kormányzatot ne változtassuk meg jelentéktelen és múló nehézségek miatt; és valóban a tapasztalat azt mutatja, hogy az emberiség inkább szenved mindaddig, amíg a rossz nem válik elviselhetetlenné, mintsem hogy kivívja jogait, és eltörölje a megszokott formákat. Ha azonban a vissza­élések és bitorlások hosszú sora mindig ugyanazt a Célt szem előtt tartva azt bizo­nyítja, hogy a népet teljes zsarnokságba kívánják hajtani, a nép joga és a nép kötelessége, hogy az ilyen Kormányzat igáját levesse, és jövő biztonsága érdekében új Védelmezőkről gondoskodjék. - Ilyenek voltak e Gyarmatok türelemmel elviselt szen­ve­dései, és ilyen immár a szükségesség, amely arra kényszeríti őket, hogy megváltoztas­sák előbbeni Kormányzati Rendszerüket. Nagybritánnia jelenlegi Királyának a törté­nete nem egyéb, mint ismételt jogtalanságok és bitorlások sorozata, amelynek hatá­ro­zott célja a teljes zsarnokság érvényesítése Államaink felett. Mindezeknek a bizonyítására engedtessék meg nekünk, hogy Tényeket terjesszünk a pártatlan világ elé.
Megtagadta a közjó szempontjából legcélszerűbb és legszükségesebb törvények Szentesítését.
Megtiltotta Kormányzóinak, hogy jóváhagyják a legsürgősebb és legfontosabb törvénye­ket, hacsak fel nem függesztették azok végrehajtását, mindaddig, amíg elnyerik a Szentesítést, amit viszont végletekig halogatott.
Visszautasított olyan nagyobb kerületekre vonatkozó Törvényeket, amely kerületek népessége nem adta fel a törvényhozó testületben való Képviselet jogát, azt a jogát, amely felbecsülhetetlen értékű a népre nézve, és csak a zsarnokok szemében rettenetes.
A törvényhozó testületeket szokatlan, kényelmetlen és Levéltáraiktól távol eső helyekre hívta egybe, avval a nyilvánvaló szándékkal, hogy kifárasztva azokat, saját rendelkezé­seivel szemben engedékenységre bírja.
Ismételten feloszlatta a Képviselőházakat, amelyek férfias szilárdsággal szembeszálltak a nép jogai ellen intézett támadásaival.
A feloszlatás után hosszú ideig megakadályozta az új választást, s így a törvényhozó hatalom, amely nem Semmisülhet meg, visszaszállt a Népre, az Állam viszont időköz­ben külső veszélyeknek és belső megrázkódtatásoknak volt kitéve.
Igyekezett megakadályozni Államainknak a benépesülését. Ebből a célból megakadá­lyozta a Külföldiek Honosítására vonatkozó törvények végrehajtását; visszautasította a bevándorlást előmozdító törvényeket, és megnehezítette új Földek Birtokbavételét.
Megakadályozta az Igazságszolgáltatás Működését, megtagadván Hozzájárulását a Bírói Hatalom gyakorlását biztosító törvényektől.
Olyan Bírákat nevezett ki, akiknek hivatali megbízatása, fizetésének összege és kifize­tése kizárólag az ő Akaratától függött.
Új Hivatalok tömegét létesítette, és Tisztviselők raját küldötte ide, hogy Népünket zaklassák és vagyonát felemésszék.
Béke idején Állandó Hadseregeket tartott közöttünk törvényhozásunk Beleegyezése nélkül.
Arra törekedett, hogy a Katonaságot a Polgári Hatalom fölé helyezze, és attól függet­lenné tegye.
Másokkal szövetkezve olyan jogrendnek vetett alá minket, amely idegen az alkot­mányunktól, és amelyet nem ismernek el a törvényeink; Hozzájárulását adta ehhez az állítólagos törvényhozáshoz abból a célból:
Hogy hatalmas fegyveres seregeket szállásolhasson el közöttünk;
Hogy színleges Eljárással megvédelmezhesse ezeket az államaink lakosai ellen elköve­tett különböző Gyilkosságaikért járó Büntetés ellen;
Hogy elzárhassa Kereskedelmünket a világ minden népétől;
Hogy Beleegyezésünk nélkül adókkal sújthasson minket;
Hogy sok esetben megfoszthasson minket a Bírósági Eljárás igénybevételétől;
Hogy a Tengereken túlra szállíthasson minket, koholt jogsértésekért való felelősségre­vonás végett;
Hogy egy szomszédos Tartományban eltörölhesse az Angol Törvények szabad Rendszerét,
Önkényes kormányzatot létesítve és olyannyira megnövelve Határait, hogy azonnal példaképül és megfelelő eszközül szolgálhasson hasonló önkényes rendszernek, ezekbe a Gyarmatokba való bevezetésére is;
Hogy elvehesse Alapítóleveleinket, eltörölhesse alapvető Törvényeinket, és lényegében megváltoztathassa Kormányzatunk rendszerét;
Hogy felfüggeszthesse Törvényhozásunkat, önmagát nyilvánítván olyan Hatalommá, amely a mi ügyeinkben hivatott törvényt hozni.
Letétette Kormányunkat, védelmén kívül állóknak nyilvánított minket, és Háborút indított ellenünk.
Fosztogatta tengereinket, pusztította Partjainkat, felégette városainkat, és irtotta népünket.
Ebben a pillanatban idegen zsoldosokból álló hatalmas sereget hoz ellenünk, hogy bevégezze a halál, a pusztítás és a zsarnokság már megkezdett és olyan Kegyet­len­séggel és arcátlansággal végzett munkáját, amelynek párját a legsötétebb korszakok­ban sem találjuk, és amely teljességgel méltatlan egy civilizált nemzet Vezetőjéhez.
A nyílt Tengereken Foglyul ejtett Hazánkfiait arra kényszerítette, hogy Fegyvert ragadjanak saját Hazájuk ellen, hogy barátjaik és Testvéreik gyilkosai legyenek, vagy azok Kezei által essenek el.
Lázadást szított soraink között, és rászabadította határaink lakosságára a kegyetlen Indián Vadembereket, akiknek közismert harcmodorához tartozik mindenki kiirtása korra, nemre és körülményekre való tekintet nélkül.
Elnyomatásunk minden újabb állomásánál a legalázatosabban folyamodtunk Orvos­lásért; Megismételt Kérelmeinkre, megismételt sértés volt a válasz. Az a fejedelem, akit minden tettében ilyen vonások jellemeznek, Zsarnok, és nem méltó arra, hogy egy szabad Nép uralkodója legyen.
Nem mulasztottuk el Brit testvéreink figyelmét mindezekre a körülményekre felhívni. Időről-időre figyelmeztettük őket azokra a kísérletekre, amelyekkel törvényhozásuk törvényellenes módon kívánta hatalmát fölénk kiterjeszteni. Emlékeztettük őket kivándorlásunk és letelepedésünk körülményeire. Velük született igazságérzetükhöz és nagylelkűségükhöz folyamodtunk, és közös származásunk kötelékeire hivatkozva kértük őket, hogy tagadják meg a jogtalanságokat, amelyek elkerülhetetlenül megszakítják összeköttetéseinket és érintkezésünket. Az igazság és a vérrokonság szava azonban náluk is süket fülekre talált. Így tehát bele kell nyugodnunk a szükségszerűségbe, amely elkerülhetetlenné teszi Szétválásunkat és őket, miként az emberiség többi részét Háborúban Ellenségnek, Békében Barátnak tekintjük.
Mi tehát az Amerikai Egyesült Államok Képviselői, Általános Kongresszusba Össze­gyűlve a világ Legfelsőbb Bírájának ajánlva szándékaink tisztaságát, e Gyarmatok becsületes Népe Nevében és Felhatalmazása alapján, ünnepélyesen kinyilvánítjuk és kihirdetjük, Hogy ezek az Egyesült Gyarmatok immár természetüknek és joguknál fogva, Szabad és Független Államok; Hogy a Brit Korona iránti Alattvalói Hűség alól Felszabadultak, és hogy minden politikai kötelék, amely e gyarmatokat Nagybritánniá­hoz fűzte, megszakadt, illetőleg teljességgel meg kell szakadnia; és hogy mint Szabad és Független Államok, teljes Hatalmuk van Háborút viselni, Békét kötni, Szövetségre lépni, Kereskedelmet űzni és Mindazt tenni, amire Független Államok jogosultak. Az Isteni Gondviselés Védelmébe vetett szilárd hittel, mindnyájan kölcsönösen felajánl­juk e nyilatkozat támogatására Életünket, Vagyonunkat és szent Becsületünket.