BÚÉK 2008

A leltározási szünetet követően ismét itt vagyunk, és friss, ropogós kis színessel számolunk be a karácsonyi és újévi hányattatásokról... A Karácsony még békében telt, sőt, méltán nevezhetjük fényképeszeti csúcsteljesítménynek, ahogyan sikerült megörökíteni, amint Niki Picasso nyomába szegődik és kis híján felgyújtja a fát:















Ezután azonban óhatatlanul és megállíthatatlanul követték egymást a sajnálatos események. Először is elutaztunk Szentendrére wellness-hétvégére. December 29-én, a - 9 fokos hüdegbe. De legalább a szállás rembe vót:

Na jó, valójában nem itt laktunk, hanem egy kiesebb helyen, de amikor kiderült, hogy a Tenkes kapitánya zeneszerzője, a pomázi születésű Vujicsics Tihamér nem magyar, hanem szerb, ráadásul Damaszkuszban lelte halálát, akkor véget vetettem a wellnessnek...

Itt kell megjegyeznem, hogy a mai napig nem világos, miszerint talány, hogy Eke Máté, a Tenkes kapitánya (azaz, Zenthe Ferenc, Isten nyugosztalja!), mi a búbánatos pundrásért ugrat át a hatalmas tisztás közepén álló gémeskút melletti itatón minden egyes epizód elején a főcímben, AHELYETT, hogy jól ellovagolna mellette, miután láthatóan SIETŐS A DOLGA , hiszen vágtat. Rejtély. Egyébként Taki bácsinak élete végéig megmaradt az egészséges öniróniája: http://youtube.com/watch?v=_SMmXqR9n5I

Ezt követően december 31-én a Kincsem Parkban mindenki elvesztette minden pénzét, még a vén rókák, a rutinos tengeri medvék, a sokat látott verseny-lovasok és számítógépeskalandjáték-bajnokok sem nyertek semmit se. Volt is Nagy Depresszió.